tag:blogger.com,1999:blog-23922127605812947352024-03-21T03:55:54.935-07:00Rasathanthra Teacherഇത് രസതന്ത്ര അദ്ധ്യാപകരുടെ ഒരു കൂട്ടായ്മയാണ്. തുടക്കം എവിടെ നിന്ന് എന്നതല്ല, മറിച്ച് സംസ്ഥാനത്തെ മുഴുവന് അദ്ധ്യാപകരും ഇത് ഗൌരവപൂര്വ്വം വായിക്കുകയും അവരുടെ ആശയങ്ങളും അനുഭവങ്ങളും പങ്കുവക്കുകയും ചെയ്യുക എന്നതാണ് ലക്ഷ്യം. പുതിയ കണ്ടെത്തലുകളും ക്ലാസ്സ് റൂമിലെ മികച്ച അനുഭവങ്ങളും സംശയങ്ങളും പഠന തന്ത്രങ്ങളും നമുക്കിവിടെ പങ്കുവയ്ക്കാം….താഴെയുള്ള വിലാസത്തില് നിങ്ങളുടെ രചനകള് അയക്കുക. എല്ലാവരുടേയും സഹകരണം പ്രതീക്ഷിച്ചുകൊണ്ട്….
നവീന്...9496070008About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.comBlogger14125tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-11961595596056728652010-07-27T05:54:00.000-07:002010-07-28T06:34:39.314-07:00സ്വേദനം എങ്ങനെ ചെയ്യും?<div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5498949127449231826" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 436px; CURSOR: hand; HEIGHT: 209px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYGP1Xh4DZdMaKIDTBk3mKeoLqlQsKCxPXQUpIKg_qmWvLcWC1FLBEhSODGZKwvsfxtjWkfWpGJE6nJc5yqBgFNVMwrZ8Rwf-GhY5VLqClK7nl1fRp8644S5bHXnJIw5LTBqfJBflHtPWp/s320/cond.jpg" border="0" /><br /><br /><div><br /><div>ഒമ്പതാം ക്ലാസിലെ പാഠപുസ്തകത്തില് ഉപ്പുവെള്ളത്തെ സ്വേദനം ചെയ്തു ശുദ്ധ ജലം ഉണ്ടാക്കുന്ന പരീക്ഷണം ഉണ്ടല്ലോ! അത് ചെയ്യാന് കണ്ടെന്സര് (മുഴുവന് പേര് ലിബിഗ്സ് കണ്ടെന്സര്) വേണം. മിക്ക സ്കൂളുകളിലും ആ സാധനം ഇല്ല. വില 1000-ത്തില് കൂടുതലും... ഇതാ എളുപ്പ വഴി.<br /><strong>സാമഗ്രികള്<br /></strong>1. ഒന്നേകാല് ഇഞ്ച് പി.വി.സി - 1 അടി നീളം<br />2. എന്ഡ് ക്യാപ്പ് - 2 എണ്ണം<br />3. ഗ്ലാസ്സ് ട്യൂബ് - 1.25 അടി<br />4. ഗ്ലാസ് ട്യൂബ് - 2 ഇഞ്ച് നീളത്തില് 2 എണ്ണം<br /><br />ഒന്നേകാല് ഇഞ്ച് പി.വി.സി. പൈപ്പ് ഒരു അടി നീളത്തില് എടുക്കുക. 2 എന്ഡ് ക്യാപ് (സ്റ്റോപ്പര്) ഉറപ്പിച്ച് നടുക്ക് ഒരു ഗ്ലാസ് ട്യൂബ് കടക്കും വിധം ദ്വാരമിടുക. ഗ്ലാസ് ട്യൂബ് സൂക്ഷിച്ച് കടത്തുക. 2 ഇഞ്ച് നീളമുള്ള ഗ്ലാസ് ട്യൂബ്കള് പി.വി.സി. പൈപ്പിന്റെ മുകളിലും താഴെയും ദ്വാരമുണ്ടാക്കി ഉറപ്പിക്കുക. ആവശ്യമെങ്കില് പശ വച്ച് ലീക്കില്ലാതെ ഒട്ടിക്കാം... കണ്ടെന്സര് റെഡി !!</div><div> </div><div>തയ്യാറാക്കിയത്..</div><div> </div><div>ബിന്ദുലാല്, എം.എം.എം. എഛ്. എസ്. എസ്. കൂട്ടായി</div></div></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-71795808981625556802010-07-25T21:37:00.000-07:002010-07-26T04:25:33.773-07:00എട്ടാം ക്ലാസ്സിലെ പുതിയ എഡീഷന് പാഠപുസ്തകത്തിലെ ചില തിരുത്തലുകള്.<div align="justify" style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">ഒന്നാമത്തെ അദ്ധ്യായത്തില് </span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">(മാറ്റങ്ങള്)</span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"> പേജ് നമ്പര് 53-ല് വൈദ്യുത വിശ്ലേഷണത്തിന്റെ ചിത്രത്തില് പഴയ ബാറ്ററിയിലെ കാര്ബണ് ദണ്ഡ് ഇലക്ട്രോഡ് ആയി ഉപയോഗിക്കുന്നതായിട്ടാണ് ചിത്രീകരിച്ചിരുന്നത്. അത് പുതിയ എഡീഷണില് </span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">നിക്കല് പൂശിയ ഇരുമ്പാണി</span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"> എന്ന് മാറ്റിയിട്ടുണ്ട്. കാരണം, കാര്ബണ് ദണ്ഡ് ഉപയോഗിച്ച് വൈദ്യുത വിശ്ലേഷണം നടത്തിയാല് ആനോഡില് ഉണ്ടാകുന്ന നവജാത ഓക്സിജന് (Nascent Oxygen) കാര്ബണുമായി രാസപ്രവര്ത്തനത്തില് ഏര്പ്പെടുകയും CO2 ഉണ്ടാവുകയും ചെയ്യും. അതായത് കാഥോഡില് ഹൈഡ്രജനും, ആനോഡില് കാര്ബണ് ഡൈ ഓക്സൈഡും ആയിരിക്കും ലഭിക്കുന്നത്. ഈ തെറ്റ് മനസ്സിലാക്കിയാണ് പുതിയ എഡീഷനില് തിരുത്തല് വരുത്തിയത്. </span></div><div align="justify"><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;">( N.B : നിക്കല് പൂശിയ ഇരുമ്പാണി ലഭിക്കാന് ബുദ്ധിമുട്ടില്ല, ഹാര്ഡ്വെയര് കടയില് കോണ്ക്രീറ്റ് ആണി എന്ന് പറഞ്ഞാല് മതി.)</div></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-23325177223542939112010-07-25T21:22:00.000-07:002010-07-26T04:31:38.529-07:00ബ്ലെയിഡ്-സോപ്പ് പരീക്ഷണം.( ഒമ്പതാം ക്ലാസ് )<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഒമ്പതാം ക്ലാസിലെ ഒന്നാം അദ്ധ്യായത്തില് ( പദാര്ത്ഥ സ്വഭാവം ) ബ്ലെയിഡ് സോപ്പ് ലായനിയില് നിര്ത്തിയാല് മുങ്ങിപ്പോകുന്ന പരീക്ഷണം ചെയ്ത് പരാജയപ്പെട്ടവരുണ്ടോ? എങ്കിലിതാ എളുപ്പവഴി..<br />ബീക്കറില് സോപ്പിന്റെ / ഡിറ്റര്ജെന്റിന്റെ പൂരിതലായനി തയ്യാറാക്കുക. ഒരു പഴയ ബ്ലെയിഡ് സാവധാനം ലായനിയുടെ ഉപരിതലത്തില് വയ്ക്കുക. ഒന്നോ രണ്ടോ മിനിട്ട് കാത്തിരിക്കുക… ബ്ലെയിഡ് ലായനിയില് മുങ്ങിപ്പോകുന്നത് കാണാം.</span><div><br />( N.B :പുതിയ ബ്ലെയിഡ് ഉപയൊഗിക്കുന്നവര് നിലത്ത് ഉരച്ച് മിനുസം കളയണം, വേണമെങ്കില് ബ്ലെയിഡ് അല്പം വളക്കുകയും ആകാം)</div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-53955803383114956772010-07-25T21:12:00.000-07:002010-07-27T05:42:51.995-07:00ഒരു പുതിയ സയന്സ് മാഗസിന്<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNw1n1P9751iAt8szgPadkAERn5VE08kX53AIQZOa1Kq_PjeuoimT7DiqeGe3EZdAHm88coP74ebn6hOXnvUTYcfgC5RDAond6LE9IF0WGxbS2ocuQ75IsHWJ1_uEqBM8wzAf9A65K-PnV/s1600/page1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5498560425468643010" style="WIDTH: 230px; CURSOR: hand; HEIGHT: 320px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNw1n1P9751iAt8szgPadkAERn5VE08kX53AIQZOa1Kq_PjeuoimT7DiqeGe3EZdAHm88coP74ebn6hOXnvUTYcfgC5RDAond6LE9IF0WGxbS2ocuQ75IsHWJ1_uEqBM8wzAf9A65K-PnV/s320/page1.jpg" border="0" /></a><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihBP3yKAyWjF7_9ANBbKPUXlgV9qzymZgJCgcX7qFDG_vdEvs-VVzYQeNMtDz9Mf9QxbqpdMkKwCqiCQ92_2w9isTrgw4JvU_-f2c9e4xLWhkPn7b1IjGygSqbk1rElfEU4AODpoiXxPeD/s1600/page+34.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5498561198715843682" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 227px; CURSOR: hand; HEIGHT: 335px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihBP3yKAyWjF7_9ANBbKPUXlgV9qzymZgJCgcX7qFDG_vdEvs-VVzYQeNMtDz9Mf9QxbqpdMkKwCqiCQ92_2w9isTrgw4JvU_-f2c9e4xLWhkPn7b1IjGygSqbk1rElfEU4AODpoiXxPeD/s320/page+34.jpg" border="0" /></a><br /><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">കുട്ടികളുടെ അധിക വായനയെ സഹായിക്കാന് വേണ്ടി “ സ്റ്റുഡന്റ്സ് ഓക്സൈഡ് “ എന്ന പേരില് ഒരു പുതിയ സയന്സ് മാഗസിന് തുടങ്ങി. ശാസ്ത്ര രംഗത്തെ പുതിയ കണ്ടുപിടിത്തങ്ങള്, ശാസ്ത്ര വാര്ത്തകള് എന്നിവ കൂടാതെ എട്ടാം ക്ലാസ്സിലെ ഫിസിക്സ്, കെമിസ്ട്രി, ബയോളജി, കണക്ക്, ഐ.റ്റി, സാമൂഹ്യ ശാസ്ത്രം ഇവയുടെ പഠനത്തില് കുട്ടികള്ക്ക് ആവശ്യമായ അധിക വിവരങ്ങളും ഏറ്റെടുക്കാവുന്ന പ്രവര്ത്തനങ്ങളും ധാരാളമായി ഉള്പ്പെടുത്തിയാണ് മാഗസിന് തയ്യാറാക്കിയിരിക്കുന്നത്.</span><br /><br /><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br />കൂടാതെ മികച്ച സ്കൂളുകള്, നമ്മുടെ കലകള്, മികച്ച സ്കൂള് ഫിലിം ക്ലബ്ബ്, മനോവിശകലനം, ജൈവ വൈവിധ്യം, സ്ഥലവും കാലവും തുടങ്ങി വിജ്ഞാന പ്രദമായ ഒട്ടേറെ പംക്തികള് ഉള്ക്കൊള്ളിച്ച് ആകര്ഷകമായ ലേ-ഔട്ടിലാണ് മാഗസിന് തയ്യാറാക്കിയിരിക്കുന്നത്. ശാസ്ത്ര വിദ്യാര്ദ്ഥികള്ക്ക് വായിക്കാനും സൂക്ഷിച്ചു വക്കാനും പറ്റിയ ഈ മാഗസിന്റെ വില 20 രൂപയാണ്. സര്ക്കുലേഷനും കൂടുതല് വിവരങ്ങള്ക്കും 9846816751 എന്ന നമ്പറിലോ ഈ ബ്ലോഗിന്റെ എഡിറ്റര്മാരുടെ നമ്പറിലോ ബന്ധപ്പെടുക..</span></div></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-74855217568270891492010-07-05T03:07:00.000-07:002010-07-09T00:38:59.557-07:00പ്രതലബലത്തിന് ഒരു പരീക്ഷണം 9-ക്ലാസ് കുട്ടികള്ക്ക്<object width="480" height="385"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/u5AxlJSiEEs&hl=en_US&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/u5AxlJSiEEs&hl=en_US&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></embed></object>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-53791308559318035552010-06-08T04:08:00.000-07:002010-07-09T03:07:35.680-07:00പീരിയോഡിക് ടേബിള് ചരിതം തുള്ളല്.<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഇലക്ട്രോണ് വിന്യാസം എഴുതണമെങ്കില്<br />ആഫ്ബാ തത്വമറിഞ്ഞീടേണം.<br />ഓരോ സബ് ഷെല്ലിലുമുള്ക്കൊള്ളും<br />ഇലക്ട്രോണ് എണ്ണമറിഞ്ഞീടേണം.<br />s-ല് 2, p-യില് 6,d-യില് 10, f-ല് 14.<br />പീരിയഡ് അറിയാന് കൂടിയ ഷെല് നമ്പര്<br />മാത്രം നോക്കി എഴുതിയാല് മതിയേ...<br />ബ്ലോക്കറിയാനോ എന്തൊരെളുപ്പം,<br />അവസാന സബ് ഷെല് മാത്രം മതിയേ.<br />s-ബ്ലോക്കാണെങ്കില് ഗ്രൂപ്പറിയാനായ്<br />അവസാന s–ലെ എണ്ണം നോക്കൂ.<br />p-ബ്ലോക്കാണെങ്കില് ഗ്രൂപ്പറിയാനായ്<br />അവസാന p–ലെ ഇലക്ട്രോണിനോട് ...<br />ഒട്ടും മടിക്കാതെ കൂട്ടുക നമ്മള്<br />ഒരു ഡസന് അഥവാ 12 എണ്ണം.<br />d-ബ്ലോക്കാണെങ്കില് ഗ്രൂപ്പറിയാനായ്<br />അവസാന d–ലെ ഇലക്ട്രോണിനോട്<br />ശങ്ക കൂടാതെ കൂട്ടുക നമ്മള് ആദ്യ ഇരട്ട സംഖ്യ 2<br />അയോണികരണ ഊര്ജ്ജം പിരിയഡില് കൂടും<br />ഗ്രൂപ്പില് കുറഞ്ഞ് കുറഞ്ഞ് വരുന്നേ<br />പീരിയോഡിക് ടേബിള് മൂലകസ്ഥ)നം<br />കണ്ടു പിടിക്കാനെന്തൊരെളുപ്പം.<br /><br />രചന:<br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഐസക്. എം.വര്ഗീസ്<br />ജി.എച്ച്.എസ്.എസ്<br />ചെറിയമുണ്ടം, തിരൂര്, മലപ്പുറം</span></strong>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-7221255515442731712010-05-06T23:00:00.000-07:002010-07-09T03:17:38.350-07:00പ്രയോഗ സൂത്രവും രാസസൂത്രവും - കവിത<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXosmiRsL8EbigHdZQAXS_K2oQoTrxJYwdwkx5ojRMwGB3UHI6OM6MhY_jsP1fGu0_53dOMBLKoyWam1MljekPK3iYmS6fhPxbmTKXA3yFFB-Bew2TwuPiB4bHEPpz5D7FWzO7I0_yCE8C/s1600/1111.jpg"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 255px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXosmiRsL8EbigHdZQAXS_K2oQoTrxJYwdwkx5ojRMwGB3UHI6OM6MhY_jsP1fGu0_53dOMBLKoyWam1MljekPK3iYmS6fhPxbmTKXA3yFFB-Bew2TwuPiB4bHEPpz5D7FWzO7I0_yCE8C/s320/1111.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5491848277443283362" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /><br /><br /></span><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /></span></div><div><br /></div><div>(കേക)</div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">പ്രയോഗസൂത്രം കാണാന് ഘടകശതമാനം<br />പിന്നെയോ അറ്റോമിക മാസുമേ അറിയേണം<br />ഘടകശതമാനം ആറ്റത്തിന് മാസുകൊണ്ട്<br />ഹരിച്ചാല് ലഘു അനുപാതം നമുക്ക് ലഭ്യം.<br />ദശാംശ സംഖ്യ വന്നാല് ലഘു അനുപാതത്തെ<br />ചെറിയ സംഖ്യകൊണ്ട് ഹരിച്ചാല് പൂര്ണ്ണമായി.<br />കിട്ടുന്ന അനുപാതം മൂലക പാദാങ്കമായി<br />സൂചിപ്പിക്കുന്നതാണ് പ്രയോഗസൂത്രം പിന്നെ<br />തന്മാത്രാസൂത്രം കിട്ടാന് തന്മാത്രാ ഭാരത്തേയോ<br />പ്രയോഗ സൂത്രമാസുകൊണ്ട് ഹരിച്ചിടേണം.<br />കിട്ടുന്ന പൂര്ണ്ണസംഖ്യ പ്രയോഗ സൂത്രത്തിലെ<br />ആറ്റത്തിന് പാദാങ്ക ഗുണനം തന്മാത്രാ സൂത്രം<br /><br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">ഐസക്. എം.വര്ഗീസ്<br />ജി.എച്ച്.എസ്.എസ്<br />ചെറിയമുണ്ടം, തിരൂര്, മലപ്പുറം</span></strong></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-68987783988916615402010-05-06T22:31:00.000-07:002010-07-09T05:47:26.789-07:00നാനോ കെമിസ്ട്രി<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQJ0OZzqt6djLWd_hDfYEwNfgJtS0Ti7onn4-VHVyJTtlbXofPfQzbswQx0bb0oUOPVuLPQ4HE5RN0q2XaApsvtuvy_JbSdSrTZJDfoq5uBIc4hm67sg27fFZSofYraVkDdK3OoLv3wyYz/s1600/fullerene.png"><img style="cursor:pointer; cursor:hand;width: 197px; height: 178px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQJ0OZzqt6djLWd_hDfYEwNfgJtS0Ti7onn4-VHVyJTtlbXofPfQzbswQx0bb0oUOPVuLPQ4HE5RN0q2XaApsvtuvy_JbSdSrTZJDfoq5uBIc4hm67sg27fFZSofYraVkDdK3OoLv3wyYz/s320/fullerene.png" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5491887047541195250" /></a><br /><div><br /></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">സാധാരണയായി നമ്മള് ഉപയോഗിക്കുന്ന എല്ലാ പദാര്ത്ഥങ്ങളും നിര്മ്മിച്ചിരിക്കുന്നത് മൈക്രോണ്</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">( ഒരു സെന്റീമീറ്ററിന്റെ പതിനായിരത്തില് ഒരു ഭാഗം) വലുപ്പമുള്ള കണങ്ങള് കൊണ്ടാണ്. ഇതേ വസ്തുക്കളെ നാനോ കണങ്ങള്(ഒരു സെന്റിമീറ്ററിന്റെ കോടിയില് ഒരു ഭാഗം വലുപ്പമുള്ള കണം) കൊണ്ട് നിര്മ്മിക്കുമ്പോള് അവയുടെ ബലം വര്ദ്ധിക്കുന്നു. അവയ്ക്ക് സവിശേഷമായ ചില ഗുണങ്ങള് കൈവരികയും ചെയ്യുന്നു. ഇത്തരം കണങ്ങളെപ്പറ്റിയുള്ള പഠനത്തെ </span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">നാനോ</span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"> </span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">കെമിസ്ട്രി </span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"> എന്നും ഇത്തരം കണങ്ങള് കൊണ്ട് പദാര്ത്ഥങ്ങളെ നിര്മ്മിക്കുന്ന സാങ്കേതിക വിദ്യയെ </span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">നാനോ ടെക് നോളജി </span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">എന്നും വിളിക്കുന്നു. രസതന്ത്രം, ഭൌതികശാസ്ത്രം, ജീവശാസ്ത്രം, പദാര്ത്ഥശാസ്ത്രം തുടങ്ങി ഒട്ടേറെ ശാഖകളുടെ ഒരു കൂട്ടായ്മയാണ് നാനോ ടെക് നോളജി.<br /><br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="color:#CC0000;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">നാനോകണങ്ങളുടെ നിര്മ്മാണം.</span></span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br />സ്വര്ണ്ണത്തിന്റെ ഒരു നാനോകണം നിര്മ്മിക്കുന്നത് എങ്ങനെയെന്നു നോക്കാം. സ്വര്ണ്ണത്തിന്റെ അയോണായ Au3+ അയോണിനെ വെള്ളത്തില് ലയിപ്പിച്ച ശേഷം ഒരു റെഡ്യൂസിങ് ഏജന്റ് ഉപയോഗിച്ച് നിരോക്സീകരിച്ച് Au ആക്കി മാറ്റുന്നു. ഈ ആറ്റങ്ങള്ക്ക് പ്രവര്ത്തനശേഷി കൂടുതലായതിനാല് അവ കൂടിച്ചേര്ന്ന് കണങ്ങള് രൂപപ്പെടാന് തുടങ്ങുന്നു. ഈ കണങ്ങളുടെ വലുപ്പം ഒരു പരിധി വിട്ട് കൂടുന്നത് തടയാന് ചില പ്രത്യേക തന്മാത്രകള് ചേര്ക്കുന്നു. ഇവ കണങ്ങളുടെ പ്രതലത്തിലുള്ള സ്വതന്ത്ര ആറ്റങ്ങളുമായി കൂടിച്ചേരുകയും കണങ്ങളുടെ പുറത്ത് ഒരു ഷെല് പോലെ രൂപപ്പെടുകയും ചെയ്യുന്നു. ഇങ്ങനെ ആറ്റങ്ങള് ചേര്ന്ന ഒരു കേന്ദ്രവും തന്മാത്രകള് ചേര്ന്ന ഒരു ഷെല്ലും അടങ്ങിയതാണ് നാനോകണത്തിന്റെ ഘടന.<br /><br />കാര്ബണിന്റെ നാനോ കണമാണ് ഫുള്ളെറീന്(Fullerene). (തുടക്കത്തില് കാണുന്നത് ഫുള്ളെറീന് കണം ആണ് ). C60 എന്നാണ് ഇതിനെ സൂചിപ്പിക്കുന്നത്. ഗ്രാഫൈറ്റ് ദണ്ഡുകള് ഹീലിയം വാതകത്തിന്റെ അന്തരീക്ഷത്തില് ബാഷ്പീകരിച്ച് ഇത് നിര്മ്മിക്കുന്നത്. ഗോളാക്രതിയിലുള്ള കാര്ബണിന്റെ ഈ നാനോകണമായ ഫുള്ളെറീന് പേരു നല്കിയത് Buck Minster Fuller എന്ന വാസ്തുശില്പിയുടെ ഓര്മ്മക്കാണ്. ഇദ്ദേഹം ഗോളാക്രതിയിലുള്ള കെട്ടിടങ്ങള് പണിയുന്നതില് വിദഗ്ദ്ധനായിരുന്നു.<br /><br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="color:#CC0000;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">രാസഗുണങ്ങളുടെ സവിശേഷത.</span></span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br />സ്വര്ണ്ണം, വെള്ളി ഇവ സാധാരണയായി രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങളില് ഏര്പ്പെടാറില്ല. എന്നാല് അവയുടെ നാനോകണങ്ങള് രാസപ്രവര്ത്തനത്തിന് വിധേയമാകുന്നു.ഉദാഹരണത്തിന് വെള്ളിപ്പാത്രത്തില് CCl4 സൂക്ഷിച്ചാല് ഏറെക്കാലം ഒരു മാറ്റവുമില്ലാതെ ഇരിക്കും. എന്നാല് വെള്ളിയുടെ നാനോ കണവുമായി CCl4 സമ്പര്ക്കത്തിലിരുന്നാല് മണിക്കൂറുകള്ക്കകം വെള്ളി പ്രവര്ത്തിച്ച് ഇല്ലാതാകുന്നു.<br /><br />Ag + CCl4 ---> No reaction<br />Ag(Nano) + CCl4 ---> 4 AgCl + C<br /><br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="color:#CC0000;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഉപയോഗങ്ങള്.</span></span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br /></span><ol><li><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">വെള്ളിയുടെ നാനോകണങ്ങള് കീടനാശിനികളുടെ (ഹാലോ കാര്ബണുകള്) നിര്മ്മാര്ജ്ജനത്തിന് ഉപയോഗിക്കുന്നു.</span></li><li><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">MoS2 പെട്രോളിയത്തില് നിന്ന് S-നെ നീക്കം ചെയ്യുന്നതിന് ഉപയോഗിക്കുന്നു.</span></li><li><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">സ്വര്ണ്ണം രോഗനിര്ണയത്തിനായി ഉപയോഗിക്കുന്നു.</span></li><li><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഫുള്ളെറീന് ജീന് ചികിത്സക്ക് ഉപയോഗിക്കുന്നു.</span></li></ol><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br />നാനോ ടെക് നോളജി അനുദിനം വികാസം പ്രാപിച്ചു വരികയാണ്. ഈ കണങ്ങളുടെ അനന്തമായ സാധ്യതകള് ഏതെല്ലാം മേഖലകളെ മാറ്റി മറിക്കും എന്നു കാത്തിരുന്ന് കാണാം.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br /><strong><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">നിസ.ടി, </span></strong></strong><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">ജി. വി. എച്ച്. എസ്. എസ്, ചെട്ടിയാംകിണര്, മലപ്പുറം ജില്ല.</span></strong><br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size:small;">( ലേഖിക ഇപ്പോള് കരുനാഗപ്പള്ളി കുഴിത്തുറ ജി. എഫ് .എച്ച്. എസ്. എസിലെ ഹയര് സെക്കന്ററി ടീച്ചറായി പ്രവര്ത്തിക്കുന്നു )</span></strong></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-86862337589672780852010-03-19T07:32:00.000-07:002010-07-09T05:48:50.788-07:00വാതക നിയമങ്ങള്<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0eIk6yir6iBnENXVNab1YfgKojbCLt1CbOZtZYOylHgRaaCFQupdPwCdc4sQ6p8HYM8lQHksmBQ4ksZvhtOsjnhUzQV0np0hDBpI6nXnbMgHjKQpcdnwPbkJOf6aic1_1t8XS1FuOYan7/s1600/robert_boyle.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 130px; height: 148px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0eIk6yir6iBnENXVNab1YfgKojbCLt1CbOZtZYOylHgRaaCFQupdPwCdc4sQ6p8HYM8lQHksmBQ4ksZvhtOsjnhUzQV0np0hDBpI6nXnbMgHjKQpcdnwPbkJOf6aic1_1t8XS1FuOYan7/s320/robert_boyle.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5490357268291563282" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidiXVjuDpth8XwmkAXKqx0f6pEDtsQjYV3lLglXN5iMyRXe_CposDN83TAgIRRLn_1cYD5VetzOyMiEW5CkUqdlnZL_SLZDjwws-UUcCE-uvRlPzAXbQolcx_rEIRHP7ks6O2fvTZ30gBd/s1600/charles"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 109px; height: 149px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidiXVjuDpth8XwmkAXKqx0f6pEDtsQjYV3lLglXN5iMyRXe_CposDN83TAgIRRLn_1cYD5VetzOyMiEW5CkUqdlnZL_SLZDjwws-UUcCE-uvRlPzAXbQolcx_rEIRHP7ks6O2fvTZ30gBd/s320/charles" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5490357265118540722" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1c9NBbzWXgu84MQzJ1WwcV9fItJHFiF9Dnsj_WD6W0kV7zyxjLGnIqBFJKygEmTD9rmWINsVrwkHdRcVjfpIT8pC25bYACKyfGN_9FG79ubcfehqB2Q6oP7t4zyzzonLbVAAn8XSwS3uD/s1600/avogadro"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 140px; height: 150px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1c9NBbzWXgu84MQzJ1WwcV9fItJHFiF9Dnsj_WD6W0kV7zyxjLGnIqBFJKygEmTD9rmWINsVrwkHdRcVjfpIT8pC25bYACKyfGN_9FG79ubcfehqB2Q6oP7t4zyzzonLbVAAn8XSwS3uD/s320/avogadro" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5490357255894679378" border="0" /></a><br /><br /><br /><strong><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br />കവിത</strong><br /><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">(വഞ്ചിപ്പാട്ട് രീതിയില്)<br />ബോയില് നിയമമെന്തെന്നാല് സ്ഥിര ഊഷ്മാവിലെ വ്യാപ്തം<br />മര്ദ്ദത്തിനു വിപരീതാനുപാതമല്ലോ!<br />ചാള്സ് നിയമം പ്രസ്ഥാവിച്ചാല് സ്ഥിരമര്ദ്ദത്തിലെ വ്യാപ്തം<br />ഊഷ്മാവിനു നേരനുപാതത്തിലാണല്ലോ!<br />അവോഗാഡ്രോ നിയമത്തില് മര്ദ്ദം,ഊഷ്മാവിവ സ്ഥിരം<br />വ്യാപ്തമല്ലോ മോളുകള്ക്ക് നേരനുപാതം.<br />ഇവ മൂന്നും കൂടിച്ചേര്ന്നാല് കിട്ടുമല്ലോ ആദര്ശ<br />വാതകസമവാക്യം PV = nRT<br /></span><br /><span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;">രചന:<br /></span><strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;">ഐസക്. എം.വര്ഗീസ് </span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: medium;">(ജി.എച്ച്.എസ്.എസ്, ചെറിയമുണ്ടം, മലപ്പുറം ജില്ല.)</span>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-67565860761395714502010-03-19T07:18:00.000-07:002010-07-09T05:37:21.151-07:00സോണോ കെമിസ്ട്രി - ശബ്ദരാസപ്രവര്ത്തനങ്ങള്<div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">എട്ടാം ക്ലാസ്സിലെ “മാറ്റങ്ങള്”എന്ന അദ്ധ്യായം പഠിപ്പിച്ചു കൊണ്ടിരിക്കുകയായിരുന്നു ഞാന്. താപരാസപ്രവര്ത്തനങ്ങള്, പ്രകാശരാസപ്രവര്ത്തനങ്ങള്,വൈദ്യുത രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങള് ഇവയൊക്കെ ലാബിലുള്ള ഉപകരണങ്ങളും രാസവസ്തുക്കളും വച്ച് കുട്ടികളേക്കൊണ്ട് തകര്ത്തു ചെയ്യിച്ചു. (സത്യം പറയാമല്ലോ… വെക്കേഷന് കാലത്ത് ഡി.ആര്.ജി തലത്തില് പരിശീലനം ലഭിച്ചതും, പിന്നെ നാലു ബാച്ചിന് കോഴ്സ് എടുത്തതും കൊണ്ടുള്ള നല്ല ആത്മവിശ്വാസം ഉണ്ടായിരിന്നു. നന്നായി ആസ്വദിച്ച് ക്ലാസെടുത്തു!!)</span></div><div style="text-align: left;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><br /></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">പാഠം തീരാനായി. ഇനി സാമൂഹ്യ പ്രശ്നങ്ങളിലേക്ക് കടക്കണം. അതിനു മുന്പായി രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങളും ഊര്ജ്ജമാറ്റങ്ങളുമായുള്ള ബന്ധം ക്രോഢീകരിച്ചു വരുമ്പോളാണ് അപ്രതീക്ഷിതമായി ഒരു ചോദ്യം!<br />“സാറേ, ശബ്ദം സ്വീകരിക്കുകയും പുറത്തുവിടുകയും ചെയ്യുന്ന രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങളുണ്ടോ?”<br />മിടുക്കന് നമ്മളെ കുഴക്കിക്കളഞ്ഞല്ലോ!<br />ഞാന് ഒന്നു നോക്കിയിട്ടു പറയാം എന്നു പറഞ്ഞ് തല്കാലം രക്ഷപെട്ടു.<br />സഹപ്രവര്ത്തകര്ക്കും അറിയില്ല. ഇനി എന്തു ചെയ്യും?<br />പിന്നെ രക്ഷാമാര്ഗ്ഗം ഇന്റര് നെറ്റ് തന്നെ! ഗൂഗിളില് കയറി Chemistry of sounds എന്ന് റ്റൈപ്പ് ചെയ്തു തിരഞ്ഞു നോക്കി.<br />കിട്ടിപ്പോയി…സോണോകെമിസ്ട്രി.<br />ചില ഓര്ഗാനിക് രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങളിലും ഓര്ഗാനോ മെറ്റാലിക് നിര്മ്മാണത്തിലും അള്ട്രാ സോണിക് ശബ്ദങ്ങള് ആഗിരണം ചെയ്യാറുണ്ട്. രാസപ്രവര്ത്തന ശേഷി കൂടിയ ലിഥിയം, മഗ്നീഷ്യം പോലുള്ള ലോഹങ്ങള് ഓര്ഗാനോ മെറ്റാലിക് സംയുക്തങ്ങളുണ്ടാകുമ്പോള് ശബ് ദോര്ജ്ജം (അള്ട്രാസോണിക്) [ “ )))“ എന്നു സൂചിപ്പിക്കാം] ആഗിരണം ചെയ്യുന്നുണ്ട്. ഓര്ഗാനോ മെറ്റാലിക് അല്ലാത്ത ചില രാസപ്രവര്ത്തനങ്ങളിലും അള്ട്രാ സോണിക് ശബ്ദം സ്വാധീനം ചെലുത്താറുണ്ട്. ചില ഉദാഹരണങ്ങള്…<br /><br />C6H5-Br + 2Li ---)))----> C6H5-Li + LiBr<br /><br />C6H5-CH2-Br + KCN ---)))----> C6H5-CH2-CN ( Al2O3 യുടെ സാന്നിദ്ധ്യത്തില്)<br /><br />MCl3 + Na + CO ---)))---> M(CO)6 ( M can be V, Nb, Ta etc.)<br /><br /><b><span class="Apple-style-span" style="color:#CC0000;"><br /></span></b></span><div><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><b><span class="Apple-style-span" style="color:#6666CC;">എന്തു കൊണ്ട് രാസപ്രവര്ത്തന വേഗത കൂടുന്നു?</span></b><br />1 : തന്മാത്രകളുടെ ഗതികോര്ജ്ജം കൂടുന്നതിനാല് തന്മാത്രകള് തമ്മിലുള്ള കൂട്ടിയിടി (കൊളീഷന്) കൂടുന്നു.<br />2 : ലോഹങ്ങളുടെ പൌഡര് electron spectroscopy യും mass spectroscopy യും ഉപയോഗിച്ച് പരിശോധിച്ചപ്പോള് അള്ട്രാ സോണിക് ശബ്ദം ലോഹ ഉപരിതലത്തിലെ ഓക്സൈഡ് ആവരണത്തെ നീക്കം ചെയ്യുന്നതായി കണ്ടു.<br />ആങ്ങനെ രാസപ്രവര്ത്തന വേഗത 10 മടങ്ങ് വരെ വര്ദ്ധിക്കാറുണ്ട്.<br /><br />Suslick, Takashi Ando, Philip Boudjouk, Luche, Timothy J Mason, തുടങ്ങി ഒട്ടേറെ ശാസ്ത്രകാരന്മാര് ഈ വിഷയത്തെപ്പറ്റിയുള്ള പഠനം തുടരുന്നു.<br /><br />ഇത്ര മാത്രമാണ് എനിക്ക് ലഭിച്ച അറിവുകള്. ഇതേപ്പറ്റി കൂടുതല് അറിയാവുന്നവര് കമന്റ് ചെയ്യുകയൊ ഈ ബ്ലോഗിലെ അഡ്രസ്സില് എഴുതുകയോ ചെയ്യുക.<br /><br />തയ്യാറാക്കിയത്…<br /></span> <strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ബിന്ദുലാല്</span></strong><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">(എം.എം.എം.എച്ച്.എസ്.എസ്, കൂട്ടായി, തിരൂര്, മലപ്പുറം)</span></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-36952702531778469842010-03-18T23:00:00.000-07:002010-07-09T03:05:16.821-07:00രസതന്ത്ര തമാശകള്…2<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ഗാഢHCl ഉം ഗാഢH2SO4 ഉം കൂടി ഒരിക്കല് സ് മോള് അടിയ്ക്കാനിരുന്നു. ഒരുപോലെയാണ് രണ്ടുപേരും പൂശിയത് എങ്കിലും കൂടുതല് ഫിറ്റായത് H2SO4 ആണ്. എന്തുകൊണ്ട് ?<br />ഉത്തരം:<br />നിര്ജലീകാരി ആയതു കൊണ്ട് ! (നേര്പ്പിച്ചത് വെറുതെ ആയീന്നര്ത്ഥം!)</span>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-49535771530282084942010-03-18T22:55:00.000-07:002010-07-28T21:47:32.494-07:00രസതന്ത്രം കോപ്പിയടിച്ചാല്….പണ്ട് പത്താം ക്ലാസ്സിലെ ചോദ്യപ്പേപ്പറില് വിട്ടുപോയ ഭാഗങ്ങള് പൂരിപ്പിക്കാനുള്ള ചോദ്യങ്ങളുണ്ടായിരുന്നു. ഒരു ചോദ്യം ഇങ്ങനെ…CuSO4 ലായനിയെ വൈദ്യുതവിശ്ലേഷണം ചെയ്താല് ആനോഡില് കിട്ടുന്ന ഉല്പന്നമാണ് ---------------.<br />കോപ്പിയടിക്കാന്കിട്ടിയ തക്കത്തിന് അപ്പുക്കുട്ടന് ഇതിന്റെ ഉത്തരം എന്തെന്ന് അടുത്തിരിക്കുന്നവനോട് ചോദിച്ചു. ഉത്തരവും കിട്ടി…O2<br />വാല്യുവേഷന് ക്യാമ്പില് പേപ്പര് നോക്കിയ അദ്ധ്യാപകന് കണ്ടത് ഇങ്ങനെ……….. “ <strong>ഓട്ടു</strong> ”About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-3634562076108397622010-03-18T22:53:00.000-07:002010-07-09T03:39:45.725-07:00രസതന്ത്ര തമാശകള്…1<span class="Apple-style-span" style="font-family:georgia;"><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">ഒരിക്കല് മീഥൈല് ഫ്രീ റാഡിക്കല് കളിക്കാനായി പുറത്തു പോയി. കുറച്ചു കഴിഞ്ഞപ്പോള് അമ്മ അവനെ തിരിച്ചു വിളിച്ചു. പക്ഷെ വന്നത് ഡൈ മെഥില് ഈഥറായിരുന്നു. എന്തു കൊണ്ട്?</span></span><div><span class="Apple-style-span" style="font-family:georgia;"><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;"><br />ഉത്തരം : അമ്മ വിളിച്ചത് ഇങ്ങനെ ആയിരുന്നു.</span></span><br /><strong>“ CH<sub>3</sub>….. O….. CH<sub>3</sub> ”</strong></div>About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-2392212760581294735.post-83211122469178266642010-03-18T22:39:00.000-07:002010-03-18T22:52:40.468-07:00ഏതാണ് ശരി?എസ്റ്ററുണ്ടാകുമ്പോള് ഗാഢ H2SO4 ഒരു തന്മാത്ര ജലത്തെ ആഗിരണം ചെയ്യുന്നുണ്ടല്ലോ? അത് ആല്ക്കഹോളിലെ OH ഉം ആസിഡിലെ H ഉം ചേര്ന്നിട്ടാണോ അതോ ആല്ക്കഹോളിലെ H ഉം ആസിഡിലെ OH ഉം ചേര്ന്നിട്ടാണോ? ഉത്തരം കമന്റ് ചെയ്യൂ…..About Ushttp://www.blogger.com/profile/00252476001321571663noreply@blogger.com2